Soltész Miklós Szociális és Családügyért Felelős Államtitkár a rendezvény fővédnökeként megnyitotta a Szépművészeti Múzeumban megrendezett „Kézzel fogható művészet mindenkinek” című kiállítást, ahol kortárs képzőművészek, iparművészek alkotásai, látás-, hallás-, valamint értelmi sérült alkotók állítják ki műveiket.

További részletek a Kormányportálon.

Ebben a tanévben először nem csak az új dolgozókat érzékenyítettük, hanem egy mini verseny keretében bárki fehér botot ragadhatott, hogy szemtakaróban kipróbálhassa annak sok-sok előnyét a gyalogos közlekedés során. Az önként jelentkező felnőtt dolgozók – és örömünkre néhány szülő is – előre ismertetett útvonalat járt be, amiben volt sarokkeresés, lépcsőzés le és fel, macskaköves úton haladás, falkövetés, stb. Előtte, persze, egy-egy órában segítséget kaptak a közlekedés-tanároktól, az idő sem számított, mégis mindenki igyekezett a lehető legjobban teljesítni. A biztonság kedvéért a versenyzőket pár lépésről kísérte egy-egy szakember.
Szorosra is sikerült a verseny, hisz a maximális 50 pontból szinte mind a harminc induló 35 feletti eredményt ért el. A végső döntésnél sok szempontot figyelembe kellett venni a pontozóknak, végül a következő eredmény született:
I. Gáspár Nóra
II. Balázs Katalin (szülő)
III. Bóna Gyöngyi
IV. különdíj: Holcsikné Abai Éva ás Bárdy Tamás

 
A legjobbak értékes ajándékcsomagot kaptak, és mindenki megérdemelten vihette haza a részvételi oklevelet és az Eisberg cég szponzori ajándékát: egy tál friss tavaszi salátát.

Tavaly decemberben a Műcsarnok múzeumpedagógusának, Szabics Ágnesnek a kezdeményezésére létrejött egy új program a Vakok Iskolája életében, mely Iskolánk és a Műcsarnok együttműködésén alapszik. A kezdeményezés lényege egy újfajta múzeumlátogatási élmény megteremtése, mely nyitottá tenné a kiállításokat látássérültek számára is. Örömteli az elgondolásban, hogy egy elsősorban vizuális élményszerzésre építő intézmény kíván a vakok számára nyitottá válni. Ezzel a vállalkozás önmagán túlmutató minőséget is elnyer, hiszen a látássérültekkel kapcsolatos társadalmi sztereotípiák leépítéséhez, és a hozzáállás megváltoztatásához járulhat hozzá. A program másik különlegessége és lényegi eleme ugyanakkor, hogy mindez gyerekeken keresztül történik meg, ők a folyamat kulcsszereplői.

Kezdeti lépésként karácsony előtt a SZEMAFOR (Szemlélet Alkotás Forma) elnevezésű gyerek alkotócsoport ellátogatott hozzánk azzal a céllal, hogy összeismerkedjenek,  és együtt alkossanak a vak gyerekekkel. Körülbelül tizenöten jöttek át a Műcsarnokból, iskolánkból pedig az alsó tagozat java része és az ötödik osztályosok vettek részt a foglalkozáson. A kezdeti megilletődött percek hamar elillantak és az együtt munkálkodás öröme, a közös elfoglaltság gördülékennyé tették az együttműködést a gyerekek számára. A program lebonyolítását ugyanis ők irányítják, a tevékenység felnőtt vezetője csupán a kezdő instrukciókat adja meg, de a továbbiakban a gyerekek segítik egymás alkotási folyamatát. Mindez úgy valósul meg, hogy két-három látó gyerek áll rendszerint vak társuk mellett és segítik az ő munkáját. A helyzet kölcsönös tanulási folyamatot is teremt, melyben egyfelől a látó gyermekek megszokhatják és megtanulhatják a vakok számára megfelelő segítési módokat, másfelől a vak gyermekek számára is lehetőség nyílik a látó kortársaikkal való találkozásra, és az együtt munkálkodásról is szerezhetnek tapasztalatokat. Örömteli volt hallani, mikor a gyerekek mesélték a foglalkozás végén, hogy mennyire jól érezték magukat és milyen új barátokra találtak a vendég gyermekek között.

A sikeres decemberi együttlét januárban Bukta Imre kiállításának meglátogatásával folytatódott, ahol a már jól bevált recept szerint a látó gyerekek voltak a tárlatvezetők, és teremről teremre haladva a rövid bevezetőt követően ők magyarázták el, mutatták meg vak társaiknak az ott található műtárgyakat. A tárlatlátogatáson túlmenően az élményszerűséget a megszokottól eltérő kapcsolódás, a kortársi találkozások jelentették. Ez abból is látszott, hogy az iskolába visszavezető séták alatt a gyerekek elsősorban a többi gyerekkel kapcsolatos dolgokat emlegették az élmények között. A tárlatvezetés itt is alkotással volt kombinálva, a tanulók agyagból készítettek látó társaik segítségével különböző formákat. Januárban három egymást követő héten, három csoporttal mentünk át a Műcsarnokba a szerdai alkalmakra. A résztvevők másodikos, harmadikos, negyedikes és ötödikes tanulóink közül kerültek ki.

A folytatás májusban következik, mikor a tervek szerint új környezetben, szabadtéri alkotásfolyamat során találkozhatnak ismét a műcsarnokbeli és a Vakok Iskolájába járó gyerekek. A jövő évre vonatkozóan pedig már a program kiterjesztése szerepel a tervekben. A Norvég Alap támogatásából megvalósuló pályázat révén remény szerint rendszeres, havi alkalmakon találkozhatunk majd, immár több különböző múzeum bevonásával. Az alkalmak során készített felvételekből pedig videós dokumentáció születne, módszertani célzattal. Bizakodva nézünk a jövőbe, és ezúton is köszönjük a Műcsarnok élményt adó kezdeményezését.

Február 1-én ötödik alkalommal került megrendezésre az iskolánkba újonnan belépő kollégák orientációs tréningje.  A program célja, hogy a résztvevők megismerjék az intézmény munkáját, a különböző területeket, és azok sajátosságait, legyenek érzékenyebbek a látássérültekkel való munka néhány sajátos helyzetére, partnereire, és nem utolsó sorban alkalmuk legyen egymással is ismerkedni.

A jelenlévők az érdekes és naprakész előadásokon kívül megtapasztalhatták milyen érzés csupán a tapintás, és a hangok nyomán eligazodni, tájékozódni, ezen keresztül néhány konkrét módszert, technikát is elsajátíthattak, melyek a későbbi munkavégzésükhöz nyújthatnak segítséget.

A tréning folytatásaként szerveződik egy „intézményi túra”, mely során az egyes területek végigjárva bepillantást nyerhetnek az ott folyó munkába. Az új kollégák visszajelzése alapján az derült ki, hasznosnak és szükségesnek tartják a hasonló szakmai előadásokon, belső képzéseken való részvételt, néhány javaslatot is tettek, hogy a továbbiakban milyen témákban szeretnék bővíteni ismereteiket.

Február 7-én az óvodában Farsangot rendeztünk a kicsiknek, hogy átéljék egy kicsit ennek az időszaknak a lényegét.
Az elején megérintették egymást, bemutatkoztak egymásnak szerepük szerint, és örültek a jelmezeknek, majd táncházban vettek részt.  Végezetül közös farsangi-fánk evéssel fejeztük be a programot.

2012. november 16-18 között került megrendezésre egy bent maradós hétvége a kicsiknek a B-tagozaton, melyen az óvodából is vendégszerepelt egy gyermek.

Iskolánk igazgatóhelyettese, Kurtz Mária a Magyar Kultúra Lovagja címet kapta meg 2013. január 19-én, ünnepélyes ceremónia keretében.

Az avatási ünnepségen többszáz fős vendégsereg előtt ismertették lovagias tetteit:

Ausztráliába érkezve azonnal bekapcsolódott a melbourne-i magyar közösség kulturális életébe. Mint képzett pedagógus, átvette a Melbourne-i Magyar Iskola – éppen megüresedő – vezetését, és kilenc évfolyamot vezetett sikeresen magyar nyelv és irodalom tárgyból érettségire. Az oktató munkája mellett jelentős szerepet vállalt az iskola működése anyagi feltételeinek megteremtésében. Ennek érdekében az iskola eseményein túlmenően kulturális rendezvények szervezője. Jelentős szerepet vállalt az emigráció megemlékezéseinek és a magyar történelmi évfordulók előkészítésében. Visszatérve Magyarországra ismét a Budapesti Vakok Iskolája igazgató helyettese. „A magyar kultúra külföldi ápolásáért” a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozzuk.

A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998. szeptemberében hívta életre. A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt.
A négy földrészen együttműködő társakkal rendelkező alapítvány fő működési területét Kárpát-medencében határozta meg, de fontosnak tartja akár legtávolabbi földrésszel is a folyamatos kapcsolattatást.
A Kultúra Lovagja cím adományozására nyílt pályázat útján társadalmi szervezetek, alapítványok és önkormányzatok küldik meg javaslatukat. A kuratórium döntését az 1999. január 22-én elsőként elismert 12 főből álló Alapító Lovagok közössége, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje évente felkért – 2012-ben 14 ország 70 fő -lovagjaiból álló Tanácsadó Testület készíti elő.

A Kultúra Lovagja címek átadására évente a Magyar Kultúra Napja Gálán kerül sor. A lovaggá ütés jellegű „ceremónia” állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel és ezüst kitűzővel. Az elismertek nevét bejegyezik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe. A Kultúra Lovagjainak avatása a Magyar Kultúra Napja országosan jegyzett eseménye

A Magyar Kultúra Napja Gála a szűkebb vagy tágabb közösségükért önzetlenül tevékenykedők nemzetközi ünnepe, az Európai Unió példaértékű eseménye. Az alapítvány tudja, hogy az általa adományozott cím nem helyettesítheti az állami és a művészeti díjakat. Nem jár vele pénzösszeg, azonban széles körben tapasztalta, hogy a lovagok örömmel veszik, és mindennapi életükben használják az elismerést, mert azt azok kezdeményezték részükre, akik emberségüket, és lovagias tetteiket a legjobban ismerik. 2013. január 19-től 556 fő az elismertek száma, akik 4 földrész 23 országának állampolgárai.

Büszkék vagyunk rá, hogy iskolánk is részese lett a megtiszteltetésnek.

A Defibrillátor Plusz Kft. ügyvezetője, Varga Erika hosszú hónapok óta foglalkozik azzal, hogy cégük aktív munkája által rendezvényi gyűjtéseikkel és támogatók felkutatásával intézményünket defibrillátor készülékhez juttassa. Ez év január 9-én  Intézményünket ingyenes tanfolyamukkal támogatják azon közös törekvésünket segítve, hogy kollégáink szakszerűen tudjanak segíteni a bajbajutottakon. Reméljük, hogy erőfeszítéseiket siker koronázza majd, és nemcsak ennek az életmentő képzésnek, hanem magának a  defibrillátor készüléknek is birtokába jutunk.

A HPS nevű cég dolgozói Mikulásnak és Krampuszoknak öltöztek be, és ellátogattak az óvodásokhoz.
A cég már második éve adományoz a gyermekeknek izgalmas játékokat, találkozást a Mikulással.

Minden csoport összegyűlt egy terembe, és versekkel, énekekkel várták őket. A Télapó minden gyereknek hozott csomagot és játékokat. A gyerekek önálló kis “műsoruk” után személyesen is közelebb merészkedtek a Mikuláshoz.
Megtapogatták, megérintették, és szorgosan kérdezgették. Kedvesen, készségesen, türelmesen álltak a gyerekekhez a krampuszlányok is.
Kisdiákjaink nagyon élvezték a találkozást, és jó érzéssel feküdtek le aludni.

A 2012. november 30-án megrendezett döntőben első helyen végzett a Szarkaláb.  A zenekart meghallgathatjátok itt: http://www.youtube.com/watch?v=YdZuFjQ8GDg