Az integrált nevelés, oktatás jogi háttere

Magyarországon a többségi oktatási intézmények törvényben szabályozott feltételek

mellett vesznek részt a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fejlesztésében, iskoláztatásában.

A legfontosabb törvények, rendeletek, amelyek a kérdéskörhöz kapcsolódnak:

A Magyar Köztársaság Alkotmánya – 1949. évi XX. törvény (16. §);
A Gyermek jogairól szóló – 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Egyezmény. Ezzel a
törvénnyel hirdeti ki a Magyar Köztársaság a gyermeki jogokról New Yorkban, 1989-
ben született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást;
A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban:
Kt.);
A szakképzésrôl szóló 1993. évi LXXVI. törvény;
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről;
A 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról;
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról;
A fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény;
A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
(a továbbiakban: Irányelvek).

Az integráció törvényi háttere

1998. évi XXVI. Tv. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.

- Integráció szabályozása

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. (2006. január 1-től hatályba lépett módosítása)

- Szabad iskolaválasztás

A Közoktatási Törvény rendelkezik:

Alapító okiratról

A helyi tanterv kiegészítéséről

Habilitációs és rehabilitációs órákról

Tárgyi és személyi feltételekről

Szakirányú végzettségű gyógypedagógus segítse az iskolai munkát

Pedagógiai asszisztens foglalkoztatásáról

A befogadó iskola számára nyújtott segítség

Módszertani Intézmény részéről

Utazótanár
Módszertani anyagok
Eszközök
Továbbképzések

Állami, önkormányzati támogatás:

A gyermek 2-3 főnek számít az osztálylétszámban
Emelt normatív támogatás

A törvény a sajátos nevelési igényű tanulókat fogadó iskolákat a többletfeladat vállalása miatt mind az állam, önkormányzat részéről, mind a fogyatékos-specifikus szakmai szolgáltatások tekintetében igyekszik kompenzálni, hisz egyrészt:

a fogyatékos tanulót az osztálylétszám megállapításánál 2, illetve 3 gyermekként, tanulóként kell számításba venni;
utánuk (a költségvetési törvény alapján) az iskolák felemelt normatív támogatást kapnak, amelyből fedezhetik a sajátos nevelési igényű tanulókkal való külön foglalkozás költségeit, vagy amelyet speciális eszközök vásárlására, a környezet akadálymentesítésére stb. fordíthatnak.

Másrészt a módszertani központok sokrétű szak- és szakmai szolgáltatásaira is jogosultak, azt igénybe vehetik.

A közoktatási törvény (1993. LXXIX.) több paragrafusa együtt rendelkezik a fejkvóta felhasználásáról, és ennek alapján szerepelnek a minden évben kiadott költségvetési törvényben az erre vonatkozó “sorok”

- az SNI gyermek, tanuló után járó központi költségvetésből biztosított normatíva emelt összegű, amelyet minden fogyatékos gyermeket nevelő intézmény megkap a személyi és tárgyi feltételek megteremtésére.

Tehát:

30. § (2-3.); mi minden jár az SNI tanulónak
48. §- a ped. programnak is tartalmaznia kell a program megvalósításához szükséges eszközök listáját- ( a kötelező taneszközjegyzék- pedig fogyatékosssági típusonként ír elő eszközöket, pl.: aliglátó tanulónak Olvasótv-t),
86. § 1-2. Afenntartó kötelessége a “többi gyerekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható SNI gyermek, tanuló ” ellátásáról való gondoskodás;
118. §. a finanszírozás egyéb kérdései- részletezetten
Kt. 52. § (6). ez a rehab órakeretről szól, amire a plusz finanszírozás adja meg a keretet.
114. § – a közoktatás finanszírozásának elvei között: (3):_ “ingyenes a sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás”.
és a 121.§ (28).: a “sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása” .

Még az is hozzátartozik, hogy ha a fenntartó aláírta a pedagógiai programot, és szerepel az SNI feladatellátás az alapító okiratban és a pedagógiai programban is, akkor a felemelt normatív támogatást jár az iskolának.