{"id":2489,"date":"2020-03-07T20:04:37","date_gmt":"2020-03-07T19:04:37","guid":{"rendered":"https:\/\/www.vakisk.hu\/?page_id=2489"},"modified":"2020-03-07T20:04:37","modified_gmt":"2020-03-07T19:04:37","slug":"bocskai-imre-zenetanar-1914-1992","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.vakisk.hu\/?page_id=2489","title":{"rendered":"Bocskai Imre zenetan\u00e1r (1914-1992)"},"content":{"rendered":"\n

Bocskai Imre <\/strong>1914. febru\u00e1r 2-\u00e1n sz\u00fcletett Budapesten. A t\u00f6k\u00e9letesen eg\u00e9szs\u00e9ges, \u00e9l\u00e9nk gyermeket hat\u00e9ves kor\u00e1ban el\u00e9rte a spanyol j\u00e1rv\u00e1ny, ami l\u00e1t\u00f3ideg-sorvad\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a megvakul\u00e1s\u00e1hoz vezetett. Az iskol\u00e1skor\u00fa kisfi\u00fa \u00edgy a Vakok J\u00f3zsef N\u00e1dor Kir\u00e1lyi Orsz\u00e1gos Int\u00e9zet\u00e9be ker\u00fclt. Itt kezdte zenei tanulm\u00e1nyait is, amelyekben hamar kit\u0171nt. Az \u00f6sszhangzattant p\u00e9ld\u00e1ul h\u00e1rom nap alatt saj\u00e1t\u00edtotta el egy n\u00e9met nyelv\u0171 tank\u00f6nyvb\u0151l. J\u00e1rmer Lajos, Schnitzl Guszt\u00e1v \u00e9s Greizinger Istv\u00e1n <\/strong>alapozta meg zongora-, orgona- \u00e9s von\u00f3shangszer tud\u00e1s\u00e1t, valamint \u00e1ltal\u00e1nos zenei ismereteit.<\/p>\n\n\n\n

Az int\u00e9zeti mis\u00e9khez abban az id\u0151ben az orgonak\u00eds\u00e9retet a leg\u00fcgyesebb di\u00e1kok adt\u00e1k, akkoriban szinte kiz\u00e1r\u00f3lag \u0151. M\u00e1r ekkor megmutatkozott kiv\u00e1l\u00f3 improviz\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge, amelyet k\u00e9s\u0151bb, 1947-ben a h\u00edres francia zeneszerz\u0151, Messiaen is elismer\u00e9sre m\u00e9ltatott.<\/p>\n\n\n\n

A 16 \u00e9ves Bocskai Imre m\u00e1r a k\u00e1ntori oklev\u00e9l birtokosa, de a k\u00e1ntorkarnagyi munka mellett folytatja tanulm\u00e1nyait: v\u00e9gzi a gimn\u00e1ziumot \u00e9s a zeneakad\u00e9mia zongoratanszak\u00e1t. Mindemellett hangversenykritik\u00e1kat \u00edr a \u201eN\u00e9p szava” c\u00edm\u0171 lapba, dolgozik a r\u00e1di\u00f3ban majd a filmgy\u00e1rban is. A r\u00e1di\u00f3ban egy\u00e9bk\u00e9nt 12 \u00e9ves kor\u00e1ban fordult meg el\u0151sz\u00f6r.<\/p>\n\n\n\n

1926-ban, a vakok int\u00e9zm\u00e9nyes hazai oktat\u00e1s\u00e1nak 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra rendezett \u00fcnneps\u00e9gsorozat keret\u00e9ben ker\u00fclt sor egy r\u00e1di\u00f3hangversenyre az int\u00e9zet zenekar\u00e1val, amikor is t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Mascagni \u201eH\u00fasv\u00e9ti k\u00f3rus”-\u00e1nak orgonasz\u00f3lam\u00e1t \u00e9s Leonca-vall\u00f3 Harangk\u00f3rus\u00e1nak zongorak\u00eds\u00e9ret\u00e9t l\u00e1tta el. Ett\u0151l kezdve a r\u00e1di\u00f3 m\u0171sorszerkeszt\u0151i rendszeresen foglalkoztatt\u00e1k a csepered\u0151 muzsikust. Nemegyszer k\u00eds\u00e9rte pl. Polg\u00e1r Tibor t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban k\u00e9t zongor\u00e1n az akkoriban igen n\u00e9pszer\u0171 Mocs\u00e1nyi-Lakos \u00e9nekkett\u0151st. <\/p>\n\n\n\n

A harmincas \u00e9vekben Bocskai Imre m\u00e1r komolyan kompon\u00e1l. A zeneakad\u00e9miai felv\u00e9teli vizsg\u00e1n Torn\u00e1n Istv\u00e1n, a nagynev\u0171 pedag\u00f3gus, Liszt tan\u00edtv\u00e1ny biztat\u00e1s\u00e1ra egyik saj\u00e1t m\u0171v\u00e9t is elj\u00e1tssza, amely annyira elnyeri a mester tetsz\u00e9s\u00e9t, hogy r\u00f6gt\u00f6n saj\u00e1t tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1v\u00e1 fogadja az ifj\u00fa tehets\u00e9get, tand\u00edjmentesen. (Imre b\u00e1csi b\u00fcszk\u00e9n vallotta mag\u00e1t \u201eLiszt unok\u00e1nak”.) Az \u00f6reged\u0151 Torn\u00e1n ekkor m\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag saj\u00e1t lak\u00e1s\u00e1n tan\u00edt. Szalonj\u00e1ban mindennapos vend\u00e9gek a kor zenei \u00e9let\u00e9nek olyan reprezent\u00e1nsai, mint Dohn\u00e1nyi Ern\u0151 vagy Bart\u00f3k B\u00e9la.<\/p>\n\n\n\n

El\u0151bbinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Bocskai Imr\u00e9t 1933-t\u00f3l szerz\u0151d\u00e9s f\u0171zi a r\u00e1di\u00f3hoz, 1937-t\u0151l pedig a Zeneakad\u00e9mi\u00e1hoz, ahol t\u00edz \u00e9ven \u00e1t m\u0171k\u00f6dik mint tiszteletd\u00edjas tan\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

Fisz-moll szonatin\u00e1j\u00e1\u00e9rt 1939-ben Budapest Sz\u00e9kesf\u0151v\u00e1ros Liszt Ferenc Nagyd\u00edj\u00e1val jutalmazz\u00e1k. Ennek nyom\u00e1n Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban turn\u00e9zik mint zongora m\u0171v\u00e9sz, de el jut az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba is.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa lehetetlenn\u00e9 teszi tov\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szkarrierj\u00e9nek kibontakoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1bor\u00fas \u00e9veket k\u00f6vet\u0151en az akad\u00e9mia tan\u00e1ri g\u00e1rd\u00e1ja szinte teljesen kicser\u00e9l\u0151d\u00f6tt. T\u00e1vozni k\u00e9nyszer\u00fclt a nagy p\u00e1rtfog\u00f3, Dohn\u00e1nyi is, \u00edgy kinevez\u00e9sre a vak m\u0171v\u00e9sztan\u00e1r aligha sz\u00e1m\u00edthatott. \u00c1thelyez\u00e9s\u00e9t k\u00e9rte h\u00e1t zenei eszm\u00e9l\u00e9s\u00e9nek sz\u00ednhely\u00e9re, az imm\u00e1r Vakok Orsz\u00e1gos Nevel\u0151- \u00e9s Tanint\u00e9zet\u00e9be.<\/p>\n\n\n\n

Itt 1947 november\u00e9t\u0151l 1974-ig, nyugalomba vonul\u00e1s\u00e1ig a sz\u00f3 igaz \u00e9rtelm\u00e9ben \u00e1ld\u00e1sos munk\u00e1t v\u00e9gzett. Tan\u00edtv\u00e1nya volt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az egyre t\u00f6bb elismer\u00e9st arat\u00f3 Dobos K\u00e1lm\u00e1n <\/strong>zeneszerz\u0151-zongoram\u0171v\u00e9sz, vagy a Sv\u00e1jcban \u00faj haz\u00e1ra tal\u00e1lt \u00e9s ott igen nagy megbecs\u00fcl\u00e9st kiv\u00edvott zongoram\u0171v\u00e9sz-tan\u00e1r, R\u00e9dai J\u00f3zsef<\/strong>. Egy\u00e1ltal\u00e1n, ha valakit az iskol\u00e1b\u00f3l zenei p\u00e1ly\u00e1ra sz\u00e1ntak, az Bocskai Imr\u00e9hez ker\u00fclt, hogy a felv\u00e9teli vizsga eredm\u00e9nye ne m\u00falhasson a szolf\u00e9zson, zeneelm\u00e9leten.<\/p>\n\n\n\n

De Bocskai tan\u00e1r \u00far nem csak a kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u0171 n\u00f6vend\u00e9kekben tudta kibontakoztatni a sz\u00fcletett hajlamot. Munk\u00e1ja nyom\u00e1n az ak\u00e1rmilyen csek\u00e9ly m\u00e9rt\u00e9kben is, de zen\u00e9re foghat\u00f3 nebul\u00f3k garmad\u00e1ja gazdagodott szem\u00e9lyis\u00e9gben-embers\u00e9gben e csod\u00e1latos m\u0171v\u00e9szet var\u00e1zslatos kincst\u00e1r\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Egykori mikul\u00e1s\u00fcnnep\u00e9lyek felejthetetlenek nemcsak a hallgat\u00f3s\u00e1g, de tal\u00e1n m\u00e9g ink\u00e1bb azok sz\u00e1m\u00e1ra, akiknek az a megtiszteltet\u00e9s jutott, hogy r\u00e9szt vehettek az \u00e9vr\u0151l \u00e9vre \u00e1talakul\u00f3, de mindig nagy-nagy odaad\u00e1ssal \u00e9s hallatlan szakmai ig\u00e9nnyel \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott \u00e9nek- \u00e9s hangszeregy\u00fcttesben.<\/p>\n\n\n\n

Imre b\u00e1csi maga \u00edrta ezeknek a vid\u00e1m m\u0171soroknak a forgat\u00f3k\u00f6nyv\u00e9t \u00e9s szinte mindent, ami csak elhangzott. Rigmusokat tudn\u00e1nk m\u00e1ig id\u00e9zni lebilincsel\u0151en kedves \u00e9s szellemes csasztusk\u00e1ib\u00f3l. Egyn\u00e9h\u00e1ny dallam\u00e1r\u00f3l kider\u00fclt, Amerik\u00e1ban is ismerik? Istenem, \u0151 maga adta egy alkalommal a konfer\u00e1l\u00f3 kisl\u00e1ny sz\u00e1j\u00e1ba: \u201eA sz\u00f6veget \u00edrta \u00e9s a zen\u00e9t a lehet\u0151 legjobb helyekr\u0151l szerezte: Bocskai Imre”.<\/p>\n\n\n\n

Berind\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 <\/strong>tan\u00e1r \u00far mellett nem kis r\u00e9sze volt abban, hogy az iskolai \u00e9nekkar \u00e9vtizedekre szinte kib\u00e9relte az els\u0151 helyet az \u00fatt\u00f6r\u0151-seregszeml\u00e9ken. Gyerekfej jel-f\u00fcllel is nyilv\u00e1nval\u00f3 volta k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az egy-k\u00e9t ujjas, f\u00e9lszeg, sz\u00fcrke zongorak\u00eds\u00e9retek \u00e9s Bocskai tan\u00e1r \u00far \u201ebofis”, vagyis \u00e1tkompon\u00e1lt, a k\u00f3rust mag\u00e1val ragad\u00f3, zenekari hat\u00e1s\u00fa, de m\u00e9gis adekv\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

Minden n\u00f6vend\u00e9k\u00e9hez szem\u00e9lyes kapcsolat f\u0171zte. Ritka eset volt, ha valaki nem kapott t\u0151le valami jellemz\u0151, vagy legal\u00e1bb \u00e1ltala tal\u00e1l\u00f3nak gondolt nevet. Mindenki tudta annak idej\u00e9n, ki az a \u201eHi\u00e1nyos”, \u201eH\u00e9v”, \u201eF\u00fct\u0151”, \u201eCsodagyerek”, \u201eCsomag”, stb., stb. a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9vj\u00e1ratoknak megfelel\u0151en.<\/p>\n\n\n\n

Sajn\u00e1latos hall\u00e1sk\u00e1rosod\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben (amelyr\u0151l szinte soha nem besz\u00e9lt, de amelyt\u0151l nyilv\u00e1n rengeteget szenvedett) egyre ink\u00e1bb visszavonult a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9lett\u0151l, a nagy tan\u00e1ri bulikt\u00f3l. Nyugd\u00edjaz\u00e1sa kimondhatatlanul keser\u0171en \u00e9rintette: l\u00e9telem\u00e9t\u0151l, az \u0151t \u00e1lland\u00f3an k\u00f6r\u00fclvev\u0151 pajkos, nemritk\u00e1n gonoszkod\u00f3, de mindig nagyon szeretett gyerekek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t\u00f3l fosztotta meg.<\/p>\n\n\n\n

Utols\u00f3 \u00e9veit, mondhatni, mag\u00e1nyban \u00e9lte h\u0171s\u00e9ges, mindig szolg\u00e1latk\u00e9sz feles\u00e9g\u00e9vel, a sokak \u00e1ltal ismert \u00e9s szeretett Margit n\u00e9nivel.<\/p>\n\n\n\n

Akik m\u00e9g \u00fagy eml\u00e9keznek Imre b\u00e1csira, amint az \u00f3rak\u00f6zi sz\u00fcnetekben a szemk\u00f6zti folyos\u00f3ablakn\u00e1l \u00e1ll f\u00fcstkarik\u00e1kat eregetve, kez\u00e9ben az elmaradhatatlan hamutart\u00f3val, tal\u00e1n el sem hiszik, hogy orvosai tan\u00e1cs\u00e1ra egyetlen elhat\u00e1roz\u00e1ssal mondott le a zen\u00e9n k\u00edv\u00fcl tal\u00e1n egyed\u00fcli szenved\u00e9ly\u00e9r\u0151l. Lehet, hogy kiss\u00e9 k\u00e9s\u0151n? Hiszen hamarosan \u00e1ltal\u00e1nos izomelgyeng\u00fcl\u00e9s vett rajta er\u0151t, \u00fagyhogy utols\u00f3 k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9v\u00e9t szinte \u00e1gyhoz k\u00f6tve t\u00f6lt\u00f6tte.<\/p>\n\n\n\n

Szellemileg v\u00e9gig hihetetlen\u00fcl friss maradt. H\u0171s\u00e9ges t\u00e1rsai, majd egy tucat r\u00e1di\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ke j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l az utols\u00f3 pillanatig naprak\u00e9sz volt a vil\u00e1gb\u00f3l, kult\u00far\u00e1b\u00f3l, politik\u00e1b\u00f3l, mindenb\u0151l, ami fontos vagy \u00e9rdekes.<\/p>\n\n\n\n

(\u2026)<\/p>\n\n\n\n

A kompon\u00e1l\u00e1st sem hagyta abba. B\u00e1r m\u0171vei \u00e1ltal\u00e1nos ismerts\u00e9gre, j\u00e1tszotts\u00e1gra nem tettek szert, k\u00e9t opusza is helyet kapott egy napjainkban forgalomban l\u00e9v\u0151 egyh\u00e1zzenei orgonagy\u0171jtem\u00e9nyben. Zongoram\u0171veinek jelent\u00e9keny r\u00e9sze pedag\u00f3giai c\u00e9l\u00fa. Szonatin\u00e1i, szvittjei k\u00fcl\u00f6nleges sz\u00ednekkel gazdag\u00edtott\u00e1k – \u00e9s gazdag\u00edthatn\u00e1k ma is – legal\u00e1bb a vak zongor\u00e1zni tanul\u00f3k reperto\u00e1rj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Valamikor a hatvanas \u00e9vekben sz\u00ednvonalas cikksorozatot olvashattunk t\u0151le a \u201eVakok Vil\u00e1g\u00e1ban”. A Vakok \u00c1ltal\u00e1nos Iskol\u00e1j\u00e1b\u00f3l kiker\u00fclt fiatalok sors\u00e1nak tov\u00e1bbi alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt. A sorozat c\u00edme ez volt: \u201eAz \u00e9let kapuj\u00e1n t\u00fal”. Azon a keddi napon, nem sokkal a \u201eSzab\u00f3 csal\u00e1d” ut\u00e1n, Bocskai Imre zeneszerz\u0151, karnagy, orgona- \u00e9s zongoram\u0171v\u00e9sz-tan\u00e1r t\u00faljutott az \u00e9let legutols\u00f3 kapuj\u00e1n. Febru\u00e1r 19-\u00e9n, n\u00e9h\u00e1ny nappal 78. sz\u00fclet\u00e9snapja ut\u00e1n meghalt.<\/p>\n\n\n\n

Utols\u00f3k\u00e9nt t\u00e1vozott abb\u00f3l a nagy zenetan\u00e1r-nemzed\u00e9kb\u0151l, amelyre mindig nagy-nagy tisztelettel \u00e9s egyre t\u00f6bb nosztalgi\u00e1val gondolunk. \u0150 ezek k\u00f6z\u00f6tt a r\u00e9giek k\u00f6z\u00f6tt is az egyik legnagyobb egy\u00e9nis\u00e9g volt. Eml\u00e9ke p\u00e9lda lehet mindenki sz\u00e1m\u00e1ra, aki a sors megannyi kegyetlens\u00e9g\u00e9vel dacolva \u00fagy akarja v\u00e9gigk\u00fczdeni az \u00e9letet, hogy valami maradand\u00f3t is hagyjon maga ut\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

Varr\u00f3 Attila cikke alapj\u00e1n, amely megjelent a Vakok Vil\u00e1ga, c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat 1991. j\u00faniusi sz\u00e1m\u00e1ban<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tov\u00e1bb → <\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":2482,"menu_order":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-2489","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.vakisk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2489","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.vakisk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.vakisk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vakisk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vakisk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2489"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.vakisk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2489\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.vakisk.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2482"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.vakisk.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2489"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}