A Heves megy\u00e9ben l\u00e9v\u0151 Recsk nev\u00e9nek hallat\u00e1n feltehet\u0151leg azonnal esz\u00fcnkbe jut a r\u00e9zb\u00e1nya, \u00e9s az 50-es \u00e9vek h\u00edrhedt intern\u00e1l\u00f3 t\u00e1bora. Itt l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got G\u00e1l Imre. Sok\u00e1ig egyed\u00fcli gyermekk\u00e9nt nevelkedett szeretetteljes l\u00e9gk\u00f6rben. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9se ut\u00e1n sz\u00fcletett m\u00e9g k\u00e9t \u00f6ccse. Egyik\u00fck kert\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, a m\u00e1sik n\u0151gy\u00f3gy\u00e1sz-onkol\u00f3gus orvos. Testv\u00e9reivel a nagy kork\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g ellen\u00e9re a mai napig szoros a csal\u00e1di k\u00f6tel\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
G\u00e1l Imre kisgyermek, amikor a szem\u00e9sz \u00e9szleli a sz\u00fcrkeh\u00e1lyogot. Azokban az \u00e9vekben ez a diagn\u00f3zis egyet jelentett az el\u0151bb-ut\u00f3bb bek\u00f6vetkez\u0151 vaks\u00e1ggal. Kamaszkor\u00e1ig, ha rosszul is, de l\u00e1thatta a vil\u00e1got. A l\u00e1t\u00e1sfogyat\u00e9koss\u00e1gb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 gondok el\u0151sz\u00f6r a norm\u00e1l elemi iskol\u00e1ban jelentkeztek, ahol nehezen ment a t\u00e1bl\u00e1r\u00f3l a tananyag lem\u00e1sol\u00e1sa, a s\u00edk\u00edr\u00e1s\u00fa bet\u0171k \u00edr\u00e1sa \u00e9s olvas\u00e1sa. Sz\u00fclei egy falubeli vak kisfi\u00fa – a k\u00e9s\u0151bbi f\u0151titk\u00e1r, dr. B\u00f3di Istv\u00e1n – eset\u00e9b\u0151l \u00e9rtes\u00fcltek a vakok iskol\u00e1j\u00e1nak l\u00e9t\u00e9r\u0151l, s b\u00e1r neh\u00e9z sz\u00edvvel, de odavitt\u00e9k gyermek\u00fcket. Az 1943\/44-es tan\u00e9vet \u00edrt\u00e1k ekkor, amit fiuk egy f\u00e9l\u00e9v alatt sikerrel elv\u00e9gzett. A tanul\u00e1st azonban f\u00e9lbeszak\u00edtotta a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem viharos korszaka.<\/p>\n\n\n\n
1944 m\u00e1rcius 19-\u00e9n Magyarorsz\u00e1got megsz\u00e1llt\u00e1k a n\u00e9met csapatok. A vakok iskol\u00e1j\u00e1ban eg\u00e9szen 1945. \u0151sz\u00e9ig sz\u00fcnetelt a tan\u00edt\u00e1s. \u00cdgy G\u00e1l Imre hazament Recskre a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zba. Sok \u00e1ts\u00edrt \u00e9jszaka ut\u00e1n, amit t\u00e1vol t\u00f6lt\u00f6tt az otthont\u00f3l, most m\u00e9gis visszav\u00e1gyott: hi\u00e1nyoztak a t\u00e1rsak, a tan\u00e1rai, az \u00faj ismeretek. Azut\u00e1n v\u00e9gre el\u00e9rkezett ez az id\u0151 is, visszak\u00f6lt\u00f6zhetett a f\u0151v\u00e1rosba. Az 1945\/46-os tan\u00e9vet hat h\u00e9t alatt elv\u00e9gezte. 1952-ben fejezte be alapfok\u00fa tanulm\u00e1nyait \u00e9s nyomd\u00e1sz szeretett volna lenni. Tan\u00e1rai, sz\u00fclei l\u00e1tva k\u00e9pess\u00e9geit m\u00e1sk\u00e9nt akart\u00e1k: az I. Istv\u00e1n Gimn\u00e1zium tanul\u00f3ja lett k\u00e9t m\u00e1sik l\u00e1t\u00e1ss\u00e9r\u00fclt t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt. J\u00f3l tanult \u00e9s a sikeres \u00e9retts\u00e9gi ut\u00e1n maxim\u00e1lis pontsz\u00e1mmal jutott be az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak magyar-t\u00f6rt\u00e9nelem szak\u00e1ra. Ez id\u0151t\u00e1jt a Vakok \u00c1llami Int\u00e9zet\u00e9ben kapott sz\u00e1ll\u00e1st. Harmad\u00e9vesen a magyar szakot leadta. A k\u00e9t szak tetemes mennyis\u00e9g\u0171 olvasnival\u00f3val j\u00e1rt, ami nagy megterhel\u00e9st jelentett. Az egyetemen foglalkozott l\u00e9lektannal \u00e9s logik\u00e1val, biztatt\u00e1k, hogy komolyabban m\u00e9ly\u00fclj\u00f6n el a vakok pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban. 1961-ben vehette \u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelem szakos k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1ri oklevel\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
Nehezen kapott \u00e1ll\u00e1st. El\u0151sz\u00f6r \u00fagy k\u00e9pzelte, hogy l\u00e1t\u00f3 gyerekeket fog gimn\u00e1ziumban tan\u00edtani – mindez \u00e1lom maradt. A miniszt\u00e9rium helyezte el v\u00e9g\u00fcl a Vakok \u00c1ltal\u00e1nos Iskol\u00e1j\u00e1ba. Egy kiseg\u00edt\u0151 oszt\u00e1lyban kezdte tan\u00e1ri p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, amire \u00fagy eml\u00e9kszik, hogy pedag\u00f3giailag haszn\u00e1ra voltak ezek az \u00e9vek. Mindig \u00e9rdekelt\u00e9k az idegen nyelvek, ez\u00e9rt az egyetemi \u00e9vek sor\u00e1n orosz nyelvb\u0151l is \u00e1llamvizsg\u00e1zott. Miut\u00e1n az iskol\u00e1b\u00f3l elment az orosz tan\u00e1r, felk\u00e9rt\u00e9k, hogy v\u00e1llalja el a nyelvoktat\u00e1st is. El\u0151bb k\u00e9pes\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, majd a Szegeden megszerzett f\u0151iskolai tan\u00e1ri oklev\u00e9llel eg\u00e9szen 1994-ig tan\u00edtotta az orosz nyelvet. Az orosz nyelvoktat\u00e1s megsz\u0171n\u00e9s\u00e9vel egy id\u0151ben k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa n\u00e9met nyelvvizsg\u00e1t tett a Goethe Int\u00e9zetben, \u00edgy a t\u00f6rt\u00e9nelem mellett egy \u00fajabb idegen nyelvet is tan\u00edtott. Linzben 3 hetes tanfolyamon az Optacon g\u00e9p haszn\u00e1lat\u00e1ra \u00e9s tan\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pezt\u00e9k ki 1993-ban, \u00edgy Optacont is oktathatott vak di\u00e1kjainak, hogy a s\u00edk\u00edr\u00e1s\u00fa k\u00f6nyveket is olvashass\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n
Feles\u00e9g\u00e9ben, Szendrei Margit tan\u00edt\u00f3n\u0151ben Igazi t\u00e1rsra lelt akire r\u00e1b\u00edzhatta \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
G\u00e1l Imre hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t r\u00e9sztvett sz\u00f6vets\u00e9g\u00fcnk kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9ben: tagja volt a Hom\u00e9rosz \u00c9nekkarnak, sakkozott, zs\u0171ri eln\u00f6k volt a Braille-\u00edr\u00e1s versenyeken, j\u00e1tszott a zenekarban; de orsz\u00e1gos k\u00fcld\u00f6ttk\u00e9nt is dolgozott sorst\u00e1rsai\u00e9rt. 33 \u00e9ven kereszt\u00fcl m\u00e1solt a pont\u00edr\u00e1s\u00fa k\u00f6nyvt\u00e1r r\u00e9sz\u00e9re. \u00dcnnep\u00e9lyeket, kultur\u00e1lis megmozdul\u00e1sokat rendezett a sz\u00f6vets\u00e9gben. 1963-ig tagja volt az Orsz\u00e1gos V\u00e1lasztm\u00e1nynak. A pont\u00edr\u00e1s ir\u00e1nt m\u00e9lyen elk\u00f6telezett. Javaslat\u00e1ra vette kezdet\u00e9t a Braille-\u00edr\u00e1s \u00e9s olvas\u00e1s verseny a vakok iskol\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Nincs olyan nap, hogy ne olvasna ak\u00e1r Braille-, ak\u00e1r hangosk\u00f6nyvet. A 70-es \u00e9vekben – mikor m\u00e9g m\u00f3dja volt r\u00e1 – feles\u00e9g\u00e9vel beutazt\u00e1k Eur\u00f3pa jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t, \u00e9rdekelte a vil\u00e1g.<\/p>\n\n\n\n
G\u00e1l Imre h\u00e1l\u00e1s a sors\u00e1nak mindaz\u00e9rt, amit kapott. \u00dagy gondolja, hogy m\u00e9g a „keresztek” is jav\u00e1t szolg\u00e1lt\u00e1k. S\u00edk S\u00e1ndor szav\u00e1val mondja: „H\u00e1la legyen Uram minden\u00e9rt, h\u00e1la legyen!”.<\/p>\n\n\n\n
Pihen\u00e9s\u00fcl sz\u00edvesen v\u00e1lasztja a csendet, a hegyeket, a hangversenytermet, \u00e9s elmaradhatatlanul a k\u00f6nyveket. Tan\u00edtv\u00e1nyainak m\u00e1ra „Imre b\u00e1csi” lett, aki ugyan\u00fagy megk\u00f6vetelte t\u0151l\u00fck a tud\u00e1st, mint hajdan\u00e1n. Soha nem volt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban senkit sem megb\u00e1ntani, s ha m\u00e9gis ezt tette volna, bocs\u00e1natot k\u00e9r mindazokt\u00f3l, akik \u00fagy \u00e9rzik, hogy G\u00e1l Imre f\u00e1jdalmat okozott nekik. Al\u00e1zattal akarta szolg\u00e1lni a vak \u00fcgyet – mondta.<\/p>\n\n\n\n
G\u00e1l Imre tan\u00e1r urat az MVGYOSZ Orsz\u00e1gos Eln\u00f6ks\u00e9ge 60. sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l, munk\u00e1ss\u00e1ga elismer\u00e9sek\u00e9nt a Braille-Eml\u00e9k\u00e9rem arany fokozat\u00e1val t\u00fcntette ki.<\/p>\n\n\n\n
Bartha Zsuzsanna, Vakok Vil\u00e1ga, 1996 november.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"